Gone Forever ... or not? - 2. rész
Hi :) Itt a kövi rész. Nem igazán vagyok vele megelégedve, mert sok benne a párbeszééd..:$$ de mindegy, majd ha már a történet szerint kezdődik a suli, úgy tervezem, felgyorsulnak az események:DD na nem jártatom tovább a szám. komi jöhet ;)
- Biztos?
- Ahham.. Majdcsak kibírom Davidet.. És ha Peter ott lesz, márpedig azt mondta megy, akkor gyerekjáték lesz..
- Remélem nem amiatt a fiú miatt mész..
- Neem! Csak.... - lesütöttem a szemem és ezzel elárultam magam. Igen, Peter helyes..nagyon.. De nem tudnék belé szerelmes lenni, amikor Davidet szeretem.. Márpedig őt szeretem.. Peter nekem egy barát.. Lehet, hogy a legjobb barátom lesz.. Még nem tudom, de tutii, hogy Én nem vagyok BELÉ szerelmes.. És az igaz, hogy jó volt vele együtt lenni, de ti nem örülnétek, ha 8 év után végre valaki nem a strébert látná bennetek? És szóba állna veletek? Naugye..
- Sophie Parker! A tanulással foglalkozz, ne a fiúkkal! Még túl fiatal vagy ahhoz, hogy a fiúkon járjon az eszed.. És..
- Anya! 14 éves vagyok. És ez az ÉN életem! Ha hibázok, akkor had tanuljak belőle! Nem óvhattok 30 éves koromig!! - ez már elég régóta kikívánkozott belőlem. Anyán látszott, hogy megbántottam azzal, amit mondtam. - Nem .. én .. nem úgy gondoltam. Bocsánat.. Felmegyek a szobámba..
- Megváltoztál .. Nem találkozhatsz ezzel a Peter fiúval a gólyatáborig. Megértetted? Sophie? Megtiltom!
- De anyaa!
- Megtiltom. És most menj fel a szobádba - parancsolta. Soha nem beszélt még így velem. Összeszorítottam a szám, és éreztem, hogy mindjárt elsírom magam. Ökölbe szorított kézzel felrohantam a szobámba és bezártam az ajtót. Rávetettem magam az ágyra és most tényleg elkezdtem sírni. Miért bánnak velem úgy, mint egy óvodással? Gimnazista leszek. Majdnem felnőtt nő. Miért nem élhetem a saját életem??
Gondoltam egyet és bekapcsoltam a gépem. Ha anya kénytelen a szobámon kívül maradni, akkor azt se tudja megtiltani, hogy beszéljek Peterrel ..
Bejelentkeztem a Facebookomba. Rögtön jelzett, hogy kaptam egy ismerős-jelölést. Peter. Persze, hogy elfogadom! Amint kiírta, hogy ismerősök vagyunk, rögtön ráírtam.
én: Sziaa. :)
pár perc múlva jött a válasz:
Peter: Hi:) mizu?
én: Anya.....
Peter: a szülőkkel csak a baj van:DD
én: ja..de eddig nem volt semmi
Peter: na mesélj!
én: nemnem nem akarlak ezzel traktálni..
Peter: Sophie! ezért vannak a barátok nem?:O
én: dee csak..
Peter: :/ jó akkor ne mond el de hnap találkozzunk
én: nem lehet
Peter: mert? :o
én: anya megtiltotta..
Peter: MERT?? :o
én: mert meglátta h megpusziltál és azt hitte....
Peter: és? óóóó..xDDD
én: ez nem vicces! :D - de ezen már én is elnevettem magam. Két gyerek azért nem találkozhat, mert a lány anyja saját rémtörténeteket alkot a fejében.. Ez azért elég röhejes..
Peter: de mondtad neki h mi nem..?
én: igen:D csak tudod eddig úgy volt h nem megyek gólyatáborba mert egy srác is a szt. margaretbe fog járni és együtt jártunk általánosba is..és gyűlöljük egymást
Peter: aha.. de mostmeg szeretnél és anyukád azt hitte miattam... ez azért hízelgő;D
én: fogd be! :D de kösz
Peter: mit?
én: jó kedvem lett..
Peter: ennek örülök:D figy hnap ha gondolod szólok anyukádnak..
én: neeem..visszabeszéltem neki és erre kitalálta h 'megváltoztam' és szerinte miattad..:D
Peter: ahha..érteem. na de most mek pá
én: oké szia
Peter kijelentkezett, és láttam h David elérhető. Gondoltam akkor gyorsan kijelentkezek, de megelőzött...
David: szia Sophie
én: neked meg mibajod?
David: ??? bocs h köszöntem
én: sehol semmi Parker? és várj..te köszönsz?? - nem akartam vele ilyen bunkó lenni, de azt se akartam, hogy esetleg rájöjjön .. Az nagyon ciki lenne..
David: najó mindegy Parker csak annyit akartam h ki a barátod?
én: ? mivan?? - barátom?? Ő is kezdi?? hát ez őrület.. De...érdekli..wáááá
David: akivel ma randiztál
én: én??
David: nem baszd meg a nagyanyám -.-" persze h te
én: én nem randiztam senkivel
David: jó akkor mondom másképp: ki az Parker akivel ma találkoztál?
én: osztálytárs
David: és ezt ilyen nehezedre esett kinyögni? szerencsétlen - ez fájt..
én: szemétláda - írtam vissza. Nanehogymár azt higgye, hagyom magam!
David: stréber
én: mocsok
David: hisztis liba - kösz, kedves vagy..
én: érzéketlen barom - najóó, talán nem is aaz..
David: mibajod van velem? de most kom nem váglak
én: úristen..azt tudtam h hülye vagy de ez fájt...megyek szia..
David: ?? pá, jó randit! xDD
én: seggfej - nem gondoltam volna, hogy ilyet mondok rá, mert szeretem.. De akkor meg ne basztasson hülyeségekkel!
És most tényleg kijelentkeztem. A szívem rettenetes tempóban kalapált, azt hittem, kiszakad a helyéről. Úristen! David rámírt!! Wááááá! Húúú.. Ezt elraktározom, aztán majd valamikor felfogom. Most viszont megyek fürdeni....
Címkék: Gone Forever ... or not?
Gone Forever ... or not? - 2. rész
Hi :) Itt a kövi rész. Nem igazán vagyok vele megelégedve, mert sok benne a párbeszééd..:$$ de mindegy, majd ha már a történet szerint kezdődik a suli, úgy tervezem, felgyorsulnak az események:DD na nem jártatom tovább a szám. komi jöhet ;)
- Biztos?
- Ahham.. Majdcsak kibírom Davidet.. És ha Peter ott lesz, márpedig azt mondta megy, akkor gyerekjáték lesz..
- Remélem nem amiatt a fiú miatt mész..
- Neem! Csak.... - lesütöttem a szemem és ezzel elárultam magam. Igen, Peter helyes..nagyon.. De nem tudnék belé szerelmes lenni, amikor Davidet szeretem.. Márpedig őt szeretem.. Peter nekem egy barát.. Lehet, hogy a legjobb barátom lesz.. Még nem tudom, de tutii, hogy Én nem vagyok BELÉ szerelmes.. És az igaz, hogy jó volt vele együtt lenni, de ti nem örülnétek, ha 8 év után végre valaki nem a strébert látná bennetek? És szóba állna veletek? Naugye..
- Sophie Parker! A tanulással foglalkozz, ne a fiúkkal! Még túl fiatal vagy ahhoz, hogy a fiúkon járjon az eszed.. És..
- Anya! 14 éves vagyok. És ez az ÉN életem! Ha hibázok, akkor had tanuljak belőle! Nem óvhattok 30 éves koromig!! - ez már elég régóta kikívánkozott belőlem. Anyán látszott, hogy megbántottam azzal, amit mondtam. - Nem .. én .. nem úgy gondoltam. Bocsánat.. Felmegyek a szobámba..
- Megváltoztál .. Nem találkozhatsz ezzel a Peter fiúval a gólyatáborig. Megértetted? Sophie? Megtiltom!
- De anyaa!
- Megtiltom. És most menj fel a szobádba - parancsolta. Soha nem beszélt még így velem. Összeszorítottam a szám, és éreztem, hogy mindjárt elsírom magam. Ökölbe szorított kézzel felrohantam a szobámba és bezártam az ajtót. Rávetettem magam az ágyra és most tényleg elkezdtem sírni. Miért bánnak velem úgy, mint egy óvodással? Gimnazista leszek. Majdnem felnőtt nő. Miért nem élhetem a saját életem??
Gondoltam egyet és bekapcsoltam a gépem. Ha anya kénytelen a szobámon kívül maradni, akkor azt se tudja megtiltani, hogy beszéljek Peterrel ..
Bejelentkeztem a Facebookomba. Rögtön jelzett, hogy kaptam egy ismerős-jelölést. Peter. Persze, hogy elfogadom! Amint kiírta, hogy ismerősök vagyunk, rögtön ráírtam.
én: Sziaa. :)
pár perc múlva jött a válasz:
Peter: Hi:) mizu?
én: Anya.....
Peter: a szülőkkel csak a baj van:DD
én: ja..de eddig nem volt semmi
Peter: na mesélj!
én: nemnem nem akarlak ezzel traktálni..
Peter: Sophie! ezért vannak a barátok nem?:O
én: dee csak..
Peter: :/ jó akkor ne mond el de hnap találkozzunk
én: nem lehet
Peter: mert? :o
én: anya megtiltotta..
Peter: MERT?? :o
én: mert meglátta h megpusziltál és azt hitte....
Peter: és? óóóó..xDDD
én: ez nem vicces! :D - de ezen már én is elnevettem magam. Két gyerek azért nem találkozhat, mert a lány anyja saját rémtörténeteket alkot a fejében.. Ez azért elég röhejes..
Peter: de mondtad neki h mi nem..?
én: igen:D csak tudod eddig úgy volt h nem megyek gólyatáborba mert egy srác is a szt. margaretbe fog járni és együtt jártunk általánosba is..és gyűlöljük egymást
Peter: aha.. de mostmeg szeretnél és anyukád azt hitte miattam... ez azért hízelgő;D
én: fogd be! :D de kösz
Peter: mit?
én: jó kedvem lett..
Peter: ennek örülök:D figy hnap ha gondolod szólok anyukádnak..
én: neeem..visszabeszéltem neki és erre kitalálta h 'megváltoztam' és szerinte miattad..:D
Peter: ahha..érteem. na de most mek pá
én: oké szia
Peter kijelentkezett, és láttam h David elérhető. Gondoltam akkor gyorsan kijelentkezek, de megelőzött...
David: szia Sophie
én: neked meg mibajod?
David: ??? bocs h köszöntem
én: sehol semmi Parker? és várj..te köszönsz?? - nem akartam vele ilyen bunkó lenni, de azt se akartam, hogy esetleg rájöjjön .. Az nagyon ciki lenne..
David: najó mindegy Parker csak annyit akartam h ki a barátod?
én: ? mivan?? - barátom?? Ő is kezdi?? hát ez őrület.. De...érdekli..wáááá
David: akivel ma randiztál
én: én??
David: nem baszd meg a nagyanyám -.-" persze h te
én: én nem randiztam senkivel
David: jó akkor mondom másképp: ki az Parker akivel ma találkoztál?
én: osztálytárs
David: és ezt ilyen nehezedre esett kinyögni? szerencsétlen - ez fájt..
én: szemétláda - írtam vissza. Nanehogymár azt higgye, hagyom magam!
David: stréber
én: mocsok
David: hisztis liba - kösz, kedves vagy..
én: érzéketlen barom - najóó, talán nem is aaz..
David: mibajod van velem? de most kom nem váglak
én: úristen..azt tudtam h hülye vagy de ez fájt...megyek szia..
David: ?? pá, jó randit! xDD
én: seggfej - nem gondoltam volna, hogy ilyet mondok rá, mert szeretem.. De akkor meg ne basztasson hülyeségekkel!
És most tényleg kijelentkeztem. A szívem rettenetes tempóban kalapált, azt hittem, kiszakad a helyéről. Úristen! David rámírt!! Wááááá! Húúú.. Ezt elraktározom, aztán majd valamikor felfogom. Most viszont megyek fürdeni....
Címkék: Gone Forever ... or not?
